Kávéház és az .....

KÁVÉHÁZ ÉS IRODALOM TALÁLKOZÁSA

Magyarországon az írók, költők a 18. században – csakúgy, mint Európában mindenütt – még főként szalonokban találkoztak egymással és olvasóikkal, mecénásaikkal. Az irodalom polgárosodása, demokratizálódása a 19. században kezdődik. A kiadók, a nyomdák a nagy városokban működnek, ezért az írók is elhagyják a vidéki kúriákat.

A szépirodalom képviselőinek körében egyre többen kénytelenek írásból megélni – ez természetesen kevesek számára biztosít magas vagy legalább közepes életszínvonalat. Mindehhez hozzájárul az is, hogy a rohamtempóban növekvő kereskedővárosban, Pesten a ház- és lakásépítés már a 19. század közepén sem tud lépést tartani a lakosság számának szaporodásával.

A szűkös, nehezen és drágán fűthető, világítható lakásokkal szemben mi lehetne vonzóbb, mint a tágas, meleg és fényűzően világított kávéház, ahol ráadásul ingyen lehet újságot olvasni, beszélgetni, politizálni, s a jó társaság mellett sokféle játék is kínálkozik? A reformkor és az 1848-as magyar polgári forradalom legnevesebb íróinak, költőinek a belvárosi Pilvax kávéház volt a törzshelye.

Az első olyan magyar irodalmi lap, amelyet főszerkesztője szerint is "kávéházban írtak és kávéházban olvastak", A Hét címet viselte. 1890-től 1924-ig jelent meg, az új szellemű polgári olvasóközönség – köztük a női olvasók – ízléséhez igazodva, ám ugyanakkor azt az ízlést hatékonyan alakítva, fejlesztve is. A Hét nagy figyelmet fordított a kortárs nyugat-európai, elsősorban francia irodalomra. Új műfajokat honosított meg, a politikai kérdéseket is elegáns társasági modorban tárgyalta. Kitűnő kritikákat közölt könyvekről, képzőművészeti kiállításokról, a zenei élet eseményeiről.

Az 1890-es évektől szerzői közé tartozott Bródy Sándor, Gárdonyi Géza, Molnár Ferenc, valamivel később pedig Ady Endre, Krúdy Gyula, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Lukács György, Móricz Zsigmond is. A lap jelentősége akkor hagyott alább, amikor 1906-ban megjelent minden idők legfontosabb magyar irodalmi folyóirata, a Nyugat. A Hét kávéházi törzsasztala évtizedekig az egyetem, egy nagy kiadóvállalat és az Egyetemi Könyvtár tőszomszédságában, a belvárosi Centrál kávéházban működött. Ez a kávéház néhány éve újra kinyitott, szeretettel őrzi hajdani híres vendégei emlékét.

Az 1908-ban alapított folyóirat forradalmasította a magyar irodalmat. Nevében is jelezte, honnan veszi a példát, ám szerkesztőinek sikerült ötvözni az európai irodalom hagyományait és legújabb irányzatait a magyar hagyományokkal és törekvésekkel.

A lap szerkesztői közül Ignotus és Osvát Ernő játszotta a legnagyobb szerepet, a munkatársak közül pedig olyan nagyságokat említhetünk, mint Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula, Tóth Árpád, Karinthy Frigyes vagy Füst Milán. A Nyugatot alapító fiatalok első törzshelye a Centrál volt, ám talán még jelentősebb szerkesztőségi asztaluk működött a világ – de legalábbis Budapest – legszebb kávéházában, a hamarosan eredeti szépségében újranyíló New Yorkban

Ma úgy látom ismét divatba jöttek a kávéházak, a régieket felújítják, újakat nyitnak. Így a DXN-nek is vannak már kávézói, Budapesten és a nagyobb városokban több is. Sőt kisebb településeken is nyitottak már több kávézó helyet.

De nagyon sokan vagyunk, akik otthon baráti társaságban kávézunk. Mi interneten rendeljük meg kávéinkat vagy személyesen elmegyünk a helyi centerekbe megvásárolni.

De aki szereti a kényelmet az meg is rendelheti otthonról a számítógépén.

http://www.bazsoka.dxn.hu/member_registration_private