Európába a 17. században érkezett el a kávézás szokása. Az első Velencében nyílt 1624-ben La Bottega del Caffe néven.
1632-ben Párizsban, kicsivel előbb Londonban is, majd Hollandiában, Németországban és Magyarországon is.
Franciaország:
Marseilles kikötőjébe az első kávészállítmány 1644-ben érkezett. A város első kávéháza 1671-ben nyílt. Ugyanakkor 1669-ben Párizsba a török követ ajándékoz kávét a Napkirálynak. Az arisztokrácia hamar rászokik az új italra. Francia kastélyokban ez időben gyakran rendeznek kávédélutánokat.
1672-ben Blaise Pascal nyitja Párizs első kávéházát. Az ő nevéhez talán azért fűződik az első francia kávés címe, mivel a korábbi években a Saint Germain-i piacon már árulta a kávét.
De Franciaország leghíresebb kávéháza mégiscsak a Procope lett. Nevét olasz alapítójáról Francisco Procopio dei Coltelli-ről kapta. A kávéház a felvilágosodás korában vált híressé, amikor törzsvendégei között volt Rousseau és Voltaire. Ebben az időben kezdtek nagy mennyiségben kávét fogyasztani a párizsi polgárok.
A nagy forradalom után egymás után nyíltak a kávézók, kávéházak, köztük a Café de la Paix, ahová a leghíresebb művészek jártak, a Café de Regence, ami a sakkozók törzshelye volt, és a mindmáig működő Café de Flore.
Olaszország - Itália
Itália első kávéházai Velencében nyíltak. Az 1600-as években Európába először a Velencei Köztársaság révén érkeztek babkávé szállítmányok a Közel-Keletről. 1645-ben nyílt meg az első olasz kávéház. Ekkor leggyakrabban még mozgó árusoktól lehetett vásárolni a kávét.
Ekkoriban kerültek a gyarmatokról Európába a kakaó, a citrusfélék, az addig ismeretlen fűszerek. Az olasz kávéházakban a kávé mellett nagy szerepe volt az ezekből készített új italoknak: forró csokoládé, limonádé, narancsszörp.
1720-ban nyílik meg a Café Florian a Szent Márk téren. Árkádos kialakítása példaként szolgált sok későbbi kávéház kialakításakor. Ebbe a kávéházba engedtek be elsőként nőket is.
Rómában nyílt meg a Itália talán legismertebb kávéháza a Café Greco 1760-ban, mely azóta is folyamatosan üzemel. Az évszázadok folyamán megfordult itt Liszt Ferenc, Goethe, Gogol, Twain, Rossini, Wagner, Berlioz, Mendelessohn, Bizet, Byron…
A Porta del Popolo felől érkező zarándokok és utazók áradata mind elhaladt a Greco mellett, ennek is köszönheti világhírű ismertségét.
A budapesti Centrál fénykorábban az Antico Cafe Greco testvérkávéháza volt. Az olaszok nagy szeretettel fogadták a magyar cigányzenekarokat.
Az espresso technológia megjelenése után új korszak kezdődött Olaszország és a világ kávékultúrájában. Kis kávébárok, eszpresszók nyíltak nagyon nagy számban kiszorítva a kisebb, gyengébb kávéházakat. A nagynevű, patinás kávéházak ezeket a változásokat átvészelték.
Nagy Brittania
Elsőként 1637-ben egy török vitt kávét Oxfordba és a kávézás szokását hamar kedveltté tette a tanárok és a diákok körében. Ők alakították ki az Oxford Cafe Clubot. Az első kávéházat, az Angel-t, egy Jákob nevű zsidó alapította.
Londonban 1652-ben egy görög alapította az első kávézót és a városban a kávéházak hamar elterjedtek, népszerűvé váltak. Itt születtek az első biztosítótársaságok, valamint a tőzsde.
A kávéházakban egy penny belépőt szedtek, ezért a csekély összegért az ember művészek, költők, politikusok, gondolkodók társaságát élvezhette. Ezért hívták a kávéházat "filléres egyetem", angolul "penny university"-nek.
A kávéházak virágzásának az vetett véget, hogy II. Károly bezáratta a kávéházakat. Ez a tiltás csak rövid ideig tartott, mint minden országban, itt is kibontakozott a kávé támogatóinak és ellenzőinek a harca. Angliában a sörgyártók féltek az új versenytárstól. Az 1700-as évek elején a kávéházakban is elkezdtek alkoholt árusítani, az alacsonyabb néprétegek ekkor váltak a helyek rendszeres látogatóivá. A főúri közösség pedig ekkortájt vonult vissza zártkörű klubjaiba.
Ezzel párhuzamosan a Brit Kelet Indiai Társaság kávékereskedelmi tevékenységét teakereskedelemre váltotta. A kávékultúra Angliában csak a 20. század második felében, a kávébárok és az espresso korában kapott újra erőre.
Ausztria - Bécs
A bécsi legendárium szerint az első kávéházat a lengyel származású Franz Kolschitzky nyitotta meg rögtön Bécs ostroma után. Mások szerint az örmény kereskedőké az elsőség. Mindenesetre abban nagy az egyetértés, hogy nem egy tős-gyökeres osztrák csapott az asztalra: "már pedig én itt kapucínert fogok főzni".
A bécsi kávéházakban jelentek meg először a márvány asztalok, thonet székek, fa újságtartók, az akkori modern kávéház elengedhetetlen alkatrészei. Ezeket az újításokat később fokozatosan mások is átvették világszerte.
Ahogy az igények növekedtek, új szórakozási formák jelentek meg a kávéházakban. Ilyen volt a sakk, a dominó, egyes kártyajátékok, és 1706-ban megjelent a biliárd is. egyes leírások szerint hangversenyeket is tartottak kávéházakban.
Ebben az időben még kizárólag férfiak látogatták a kávéházakat. A 18. század végén a hölgyek számára külön kávéházakat, illetve kávéházi szalonokat rendeztek be, melyeket férfiak nem látogathattak.
Bécs, az Osztrák Magyar monarchia fővárosa példaképpen szolgált Buda, Pest, Prága, Pozsony és a kisebb városok számára is. Ismert bécsi kávéházak, mint a Café Sperl és a Griensteidl művészek és politikusok kedvelt találkozóhelyeivé váltak.
Németország
Nézzük meg Európa térképét. Ahogy a mediterrán világ központja a Földközi-tenger, úgy az északi régió központjában az Északi-tenger áll. Természetesen ahogy Észak és Dél szemben áll, úgy áll szemben e két térség is. A Földközi-tenger éltet, táplál, hajózási útvonal, kultúrákat és civilizációkat teremtő anyag, a szerelem istennőjének szülője. Az Északi-tenger fenyegető, hideg, a folyamatos veszélyt és érinthetetlen végtelenséget testesíti meg.
Az ittlévő országok folyamatos harcban vannak a természeti erőkkel. Az energia, a meleg itt életet jelent. Ebben a kultúrkörben, Németországtól Norvégiáig, sőt, a Balti-államokig, a kávé nemcsak élénkítő (bár az álmosító skandináv éjszakák alatt az is), de forró, melegítő ital. A skandináv országok egy főre jutó kávéfogyasztása a legmagasabb, és a terület kávé iránti szenvedélyét jelzi, hogy a barista-világbajnokságokon egymás után hozzák el a svéd, dán vagy izlandi versenyzők az érmeket.
A kávézás élménye
Az angol ötórai teázás szokásához hasonlóan alakult ki a német kultúrkörben a "Kaffeekuchen"-nek nevezett délutáni uzsonna mely az 1700-as években lassan intézménnyé vált. A városiasodás teremtette meg a lehetőségét és a polgári életmódból fakadó szabadidő a szükségletét egy újabb, délutáni (a hosszú téli estéket is tagoló) étkezés beiktatására a napi ritmusba. Az uzsonnaidőben, azaz a munkaidő után való társas összejöveteleknek manapság is fontos szerepe van a nyugati kultúrkörben, gondoljunk az "after work" partikra, találkozókra.
A kávéital-készítés technológiája
A karlsbadi kávéfőzési technológia elterjedésének előfeltétele volt, hogy Meissenben, 1710-ben, Európában először gyártottak porcelánt. Ezáltal megszűnt a porcelán-függősség Kínától, így lehetőség nyílt a forrázásos technológia gyors elterjedésére Európa szerte.
A kávéital érzékszervi jellemzői
Ennek a forrázásnak az eredménye a török kávénál sokkal könnyebb, szűrt, áttetsző, "teaszerű" ital. Ideális kísérője a délutáni szendvics-, sütemény-fogyasztásnak. A kávé hosszú és híg. Az európai ízlésnek sokkal megfelelőbb ez a jól átlátható, nem zaccos, "tiszta" ital.
És most a jelen: német kutatók szerint igenis "csodaital" a kávé.
A kávé növeli a szellemi és fizikai teljesítőképességet, csökkenti a cukorbetegség, az Alzheimer-kór, a máj- és a méhrák kockázatát, enyhíti a fejfájást, az asztmások számára pedig megkönnyíti a lélegzést - világítottak rá.
A kávé az egyik legkedveltebb ital több mint ezer éve. Élénkítő, a koncentrációt növelő hatásából naponta szerte a világon százmilliók profitálnak, egy német állampolgár évente átlagosan 150 liter kávét iszik meg.
Pedig - mint arra a Die Welt című napilap tudományos rovatában emlékeztetett - sokáig az volt a meggyőződés, hogy a kávé egészségtelen. A monda szerint ennek egyik legfőbb szószólója III. Gusztáv svéd király volt, aki 1771 és 1792 között volt trónon. A király meg volt győződve arról, hogy a kávé mérgező. Ennek alátámasztására pedig két halálra ítélt fogollyal sajátos kísérletet rendelt el. Az egyiknek naponta kávét kellett innia, míg a másik teát kapott.
Mindezzel III. Gusztáv azt akarta bizonyítani, hogy a kávé jóval gyorsabban öl, mint a tea. A várható eredményt nap mint nap két orvosnak kellett dokumentálnia. A krónika szerint azonban az orvosok az évek során elhunytak, a két halálra ítélt még a királyt is túlélte, míg végül közülük elsőként - 83 éves korában - a "teázó" halt meg. Hogy a kávéra ítélt még meddig élt, az nem ismert.
A bajorországi Ismaning Táplálkozástudományi Intézetének legújabb kutatásai azonban egyértelműen bizonyították a néhai svéd király - és követői - nézeteinek helytelenségét. A vizsgálatok egyebek között arra derítettek fényt, hogy a kávé fogyasztása jelentős mértékben csökkenti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Az adatok szerint aki naponta három-négy csésze kávét iszik, annál az említett kockázat 25 százalékkal kisebb. Ez a hatás akkor is fennáll, ha koffeinmentes kávéról van szó.
Nemrégiben bebizonyították, hogy a feketeleves kifejezetten egészséges.
Lehet nélküle élni, de minek - mondják a nagy kávézók.
Ezt a mondást vette figyelembe Dr.Jin malaysiai kutató, aki beletette ebbe a mindenki által kedvelt italba a ganodermát, hogy az emberek ne felejtsék szervezetüknek megadni az egészségükhöz szükséges energiát.
GANODERMA (LINGZHI)
Egy csodálatos gyógynövény
A ganoderma képes a kiegyensúlyozatlan szervezet megváltoztatására, és egészségessé teszi azt. Nincs eltérés az emberi fajok között, legyen az ősi vagy modern. A ganoderma minden esetben ugyanazzal a hatással bír. Emberek a világ minden részéről azonos eredményeket tapasztalhatnak.
Valóban igaz, hogy a ganoderma a modern betegségek ellenszere, és „univerzális orvosság” minden betegségre?
Yukio Naoi, Kiotói Egyetem Élelmiszeripari Tudományos Kutatóintézet
„A ganoderma valóban univerzális orvosság?” Most ne a történelem során felbukkanó betegségekről beszéljünk, hanem a modern betegségekről. Hogy megtaláljuk a választ, tizenhárom éven keresztül újra és újra megvizsgáltuk a hatásait. Kielégítő eredményeket kaptunk.
Az első kérdés az, hogy a ganoderma minden betegség esetén hatásos lehet-e. A válaszunk: „igen”, mert képes arra, hogy karbantartsa a modern ember egészségét. Egy kevésbé egészséges ember számára a ganoderma az emberi test leggyengébb, legerőtlenebb részére is hatással van. Egy beteg ember esetében gyökerénél ragadja meg a problémát, és lehetővé teszi a felépülést
Ha egy beteg szervezete különösen jól reagál a ganodermára, az olyan, mintha egy szabadalmaztatott gyógyszer a maximális hatást váltaná ki. Tény, hogy eddig senkinél nem tapasztaltak olyat, hogy negatív hatással lett volna a páciensre vagy esetleg elégtelen eredményt nyújtott volna.
Ha tetszett, amit írtam: itt megtalálsz:
http://www.dxneurope.eu/
http://www.bazsoka.dxn.hu
tel.: 36 30 661 2072
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése