2015. szeptember 20., vasárnap

Kávéházak Európában

Az 1550-es években nyíltak Isztambulban az első kávéházak, ahova azért jártak a férfiak, hogy kiszabaduljanak az otthoni zárt világból. Bár a szultánok többször megpróbálták bezáratni ezeket, a hatalom nem engedte a vámból befolyó hatalmas összegek miatt.


Európába a 17. században érkezett el a kávézás szokása. Az első Velencében nyílt 1624-ben La Bottega del Caffe néven.

1632-ben Párizsban, kicsivel előbb Londonban is, majd Hollandiában, Németországban és Magyarországon is.

Franciaország:

Marseilles kikötőjébe az első kávészállítmány 1644-ben érkezett. A város első kávéháza 1671-ben nyílt. Ugyanakkor 1669-ben Párizsba a török követ ajándékoz kávét a Napkirálynak. Az arisztokrácia hamar rászokik az új italra. Francia kastélyokban ez időben gyakran rendeznek kávédélutánokat.


1672-ben Blaise Pascal nyitja Párizs első kávéházát. Az ő nevéhez talán azért fűződik az első francia kávés címe, mivel a korábbi években a Saint Germain-i piacon már árulta a kávét.

De Franciaország leghíresebb kávéháza mégiscsak a Procope lett. Nevét olasz alapítójáról Francisco Procopio dei Coltelli-ről kapta. A kávéház a felvilágosodás korában vált híressé, amikor törzsvendégei között volt Rousseau és Voltaire. Ebben az időben kezdtek nagy mennyiségben kávét fogyasztani a párizsi polgárok.

A nagy forradalom után egymás után nyíltak a kávézók, kávéházak, köztük a Café de la Paix, ahová a leghíresebb művészek jártak, a Café de Regence, ami a sakkozók törzshelye volt, és a mindmáig működő Café de Flore.


Olaszország - Itália


Itália első kávéházai Velencében nyíltak. Az 1600-as években Európába először a Velencei Köztársaság révén érkeztek babkávé szállítmányok a Közel-Keletről. 1645-ben nyílt meg az első olasz kávéház. Ekkor leggyakrabban még mozgó árusoktól lehetett vásárolni a kávét.


Ekkoriban kerültek a gyarmatokról Európába a kakaó, a citrusfélék, az addig ismeretlen fűszerek. Az olasz kávéházakban a kávé mellett nagy szerepe volt az ezekből készített új italoknak: forró csokoládé, limonádé, narancsszörp.


1720-ban nyílik meg a Café Florian a Szent Márk téren. Árkádos kialakítása példaként szolgált sok későbbi kávéház kialakításakor. Ebbe a kávéházba engedtek be elsőként nőket is.

Rómában nyílt meg a Itália talán legismertebb kávéháza a Café Greco 1760-ban, mely azóta is folyamatosan üzemel. Az évszázadok folyamán megfordult itt Liszt Ferenc, Goethe, Gogol, Twain, Rossini, Wagner, Berlioz, Mendelessohn, Bizet, Byron…

A Porta del Popolo felől érkező zarándokok és utazók áradata mind elhaladt a Greco mellett, ennek is köszönheti világhírű ismertségét.

A budapesti Centrál fénykorábban az Antico Cafe Greco testvérkávéháza volt. Az olaszok nagy szeretettel fogadták a magyar cigányzenekarokat.

Az espresso technológia megjelenése után új korszak kezdődött Olaszország és a világ kávékultúrájában. Kis kávébárok, eszpresszók nyíltak nagyon nagy számban kiszorítva a kisebb, gyengébb kávéházakat. A nagynevű, patinás kávéházak ezeket a változásokat átvészelték.

Nagy Brittania


Elsőként 1637-ben egy török vitt kávét Oxfordba és a kávézás szokását hamar kedveltté tette a tanárok és a diákok körében. Ők alakították ki az Oxford Cafe Clubot. Az első kávéházat, az Angel-t, egy Jákob nevű zsidó alapította.

Londonban 1652-ben egy görög alapította az első kávézót és a városban a kávéházak hamar elterjedtek, népszerűvé váltak. Itt születtek az első biztosítótársaságok, valamint a tőzsde.


A kávéházakban egy penny belépőt szedtek, ezért a csekély összegért az ember művészek, költők, politikusok, gondolkodók társaságát élvezhette. Ezért hívták a kávéházat "filléres egyetem", angolul "penny university"-nek.

A kávéházak virágzásának az vetett véget, hogy II. Károly bezáratta a kávéházakat. Ez a tiltás csak rövid ideig tartott, mint minden országban, itt is kibontakozott a kávé támogatóinak és ellenzőinek a harca. Angliában a sörgyártók féltek az új versenytárstól. Az 1700-as évek elején a kávéházakban is elkezdtek alkoholt árusítani, az alacsonyabb néprétegek ekkor váltak a helyek rendszeres látogatóivá. A főúri közösség pedig ekkortájt vonult vissza zártkörű klubjaiba.

Ezzel párhuzamosan a Brit Kelet Indiai Társaság kávékereskedelmi tevékenységét teakereskedelemre váltotta. A kávékultúra Angliában csak a 20. század második felében, a kávébárok és az espresso korában kapott újra erőre.


Ausztria - Bécs

A bécsi legendárium szerint az első kávéházat a lengyel származású Franz Kolschitzky nyitotta meg rögtön Bécs ostroma után. Mások szerint az örmény kereskedőké az elsőség. Mindenesetre abban nagy az egyetértés, hogy nem egy tős-gyökeres osztrák csapott az asztalra: "már pedig én itt kapucínert fogok főzni".



A bécsi kávéházakban jelentek meg először a márvány asztalok, thonet székek, fa újságtartók, az akkori modern kávéház elengedhetetlen alkatrészei. Ezeket az újításokat később fokozatosan mások is átvették világszerte.

Ahogy az igények növekedtek, új szórakozási formák jelentek meg a kávéházakban. Ilyen volt a sakk, a dominó, egyes kártyajátékok, és 1706-ban megjelent a biliárd is. egyes leírások szerint hangversenyeket is tartottak kávéházakban.

Ebben az időben még kizárólag férfiak látogatták a kávéházakat. A 18. század végén a hölgyek számára külön kávéházakat, illetve kávéházi szalonokat rendeztek be, melyeket férfiak nem látogathattak.

Bécs, az Osztrák Magyar monarchia fővárosa példaképpen szolgált Buda, Pest, Prága, Pozsony és a kisebb városok számára is. Ismert bécsi kávéházak, mint a Café Sperl és a Griensteidl művészek és politikusok kedvelt találkozóhelyeivé váltak.

Németország

Nézzük meg Európa térképét. Ahogy a mediterrán világ központja a Földközi-tenger, úgy az északi régió központjában az Északi-tenger áll. Természetesen ahogy Észak és Dél szemben áll, úgy áll szemben e két térség is. A Földközi-tenger éltet, táplál, hajózási útvonal, kultúrákat és civilizációkat teremtő anyag, a szerelem istennőjének szülője. Az Északi-tenger fenyegető, hideg, a folyamatos veszélyt és érinthetetlen végtelenséget testesíti meg.

Az ittlévő országok folyamatos harcban vannak a természeti erőkkel. Az energia, a meleg itt életet jelent. Ebben a kultúrkörben, Németországtól Norvégiáig, sőt, a Balti-államokig, a kávé nemcsak élénkítő (bár az álmosító skandináv éjszakák alatt az is), de forró, melegítő ital. A skandináv országok egy főre jutó kávéfogyasztása a legmagasabb, és a terület kávé iránti szenvedélyét jelzi, hogy a barista-világbajnokságokon egymás után hozzák el a svéd, dán vagy izlandi versenyzők az érmeket.

A kávézás élménye

Az angol ötórai teázás szokásához hasonlóan alakult ki a német kultúrkörben a "Kaffeekuchen"-nek nevezett délutáni uzsonna mely az 1700-as években lassan intézménnyé vált. A városiasodás teremtette meg a lehetőségét és a polgári életmódból fakadó szabadidő a szükségletét egy újabb, délutáni (a hosszú téli estéket is tagoló) étkezés beiktatására a napi ritmusba. Az uzsonnaidőben, azaz a munkaidő után való társas összejöveteleknek manapság is fontos szerepe van a nyugati kultúrkörben, gondoljunk az "after work" partikra, találkozókra.

A kávéital-készítés technológiája

A karlsbadi kávéfőzési technológia elterjedésének előfeltétele volt, hogy Meissenben, 1710-ben, Európában először gyártottak porcelánt. Ezáltal megszűnt a porcelán-függősség Kínától, így lehetőség nyílt a forrázásos technológia gyors elterjedésére Európa szerte.

A kávéital érzékszervi jellemzői

Ennek a forrázásnak az eredménye a török kávénál sokkal könnyebb, szűrt, áttetsző, "teaszerű" ital. Ideális kísérője a délutáni szendvics-, sütemény-fogyasztásnak. A kávé hosszú és híg. Az európai ízlésnek sokkal megfelelőbb ez a jól átlátható, nem zaccos, "tiszta" ital.

És most a jelen: német kutatók szerint igenis "csodaital" a kávé.

A kávé növeli a szellemi és fizikai teljesítőképességet, csökkenti a cukorbetegség, az Alzheimer-kór, a máj- és a méhrák kockázatát, enyhíti a fejfájást, az asztmások számára pedig megkönnyíti a lélegzést - világítottak rá.
A kávé az egyik legkedveltebb ital több mint ezer éve. Élénkítő, a koncentrációt növelő hatásából naponta szerte a világon százmilliók profitálnak, egy német állampolgár évente átlagosan 150 liter kávét iszik meg.

Pedig - mint arra a Die Welt című napilap tudományos rovatában emlékeztetett - sokáig az volt a meggyőződés, hogy a kávé egészségtelen. A monda szerint ennek egyik legfőbb szószólója III. Gusztáv svéd király volt, aki 1771 és 1792 között volt trónon. A király meg volt győződve arról, hogy a kávé mérgező. Ennek alátámasztására pedig két halálra ítélt fogollyal sajátos kísérletet rendelt el. Az egyiknek naponta kávét kellett innia, míg a másik teát kapott.

Mindezzel III. Gusztáv azt akarta bizonyítani, hogy a kávé jóval gyorsabban öl, mint a tea. A várható eredményt nap mint nap két orvosnak kellett dokumentálnia. A krónika szerint azonban az orvosok az évek során elhunytak, a két halálra ítélt még a királyt is túlélte, míg végül közülük elsőként - 83 éves korában - a "teázó" halt meg. Hogy a kávéra ítélt még meddig élt, az nem ismert.

A bajorországi Ismaning Táplálkozástudományi Intézetének legújabb kutatásai azonban egyértelműen bizonyították a néhai svéd király - és követői - nézeteinek helytelenségét. A vizsgálatok egyebek között arra derítettek fényt, hogy a kávé fogyasztása jelentős mértékben csökkenti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Az adatok szerint aki naponta három-négy csésze kávét iszik, annál az említett kockázat 25 százalékkal kisebb. Ez a hatás akkor is fennáll, ha koffeinmentes kávéról van szó.

Nemrégiben bebizonyították, hogy a feketeleves kifejezetten egészséges.

Lehet nélküle élni, de minek - mondják a nagy kávézók.


Ezt a mondást vette figyelembe Dr.Jin malaysiai kutató, aki beletette ebbe a mindenki által kedvelt italba a ganodermát, hogy az emberek ne felejtsék szervezetüknek megadni az egészségükhöz szükséges energiát.




GANODERMA (LINGZHI)

Egy csodálatos gyógynövény


A kínaiak évezredek óta kiemelkedő minőségű „gyógynövényként” tekintenek a ganodermára. Ez az úgynevezett első „gyógyszer”, amely még hosszú távon történő fogyasztás esetén sem okoz semmilyen mellékhatást. Javítja az állóképességet, fokozza a szervezet öngyógyító képességét, segít abban, hogy megőrizzük egészségünket, és hosszú életet élhessünk.

A ganoderma képes a kiegyensúlyozatlan szervezet megváltoztatására, és egészségessé teszi azt. Nincs eltérés az emberi fajok között, legyen az ősi vagy modern. A ganoderma minden esetben ugyanazzal a hatással bír. Emberek a világ minden részéről azonos eredményeket tapasztalhatnak.

Valóban igaz, hogy a ganoderma a modern betegségek ellenszere, és „univerzális orvosság” minden betegségre?

Yukio Naoi, Kiotói Egyetem Élelmiszeripari Tudományos Kutatóintézet

„A ganoderma valóban univerzális orvosság?” Most ne a történelem során felbukkanó betegségekről beszéljünk, hanem a modern betegségekről. Hogy megtaláljuk a választ, tizenhárom éven keresztül újra és újra megvizsgáltuk a hatásait. Kielégítő eredményeket kaptunk.

Az első kérdés az, hogy a ganoderma minden betegség esetén hatásos lehet-e. A válaszunk: „igen”, mert képes arra, hogy karbantartsa a modern ember egészségét. Egy kevésbé egészséges ember számára a ganoderma az emberi test leggyengébb, legerőtlenebb részére is hatással van. Egy beteg ember esetében gyökerénél ragadja meg a problémát, és lehetővé teszi a felépülést

Ha egy beteg szervezete különösen jól reagál a ganodermára, az olyan, mintha egy szabadalmaztatott gyógyszer a maximális hatást váltaná ki. Tény, hogy eddig senkinél nem tapasztaltak olyat, hogy negatív hatással lett volna a páciensre vagy esetleg elégtelen eredményt nyújtott volna.



Ha tetszett, amit írtam: itt megtalálsz:
http://www.dxneurope.eu/
http://www.bazsoka.dxn.hu
tel.: 36 30 661 2072

2015. szeptember 2., szerda

Kik jártak a kávéházakba?



Makacs tévhit, hogy a kávéház elsősorban a férfiak birodalma volt. Szó sincs róla! A századfordulón a férfiak éppen azért kezdenek dühödt támadásba a kávéházba csapatostól járó asszonyok és a körülöttük rohangáló gyerekek ellen, mert már nem férnek el tőlük, és zavarják a "komoly" beszélgetéseket.




1906-ban nagy szenzációt keltett Budapesten, hogy a New York kávéházban született egy gyerek. (A bába Mari néni, a "toalett-őrangyal" volt.)

S ha meghalt egy törzsvendég? A kávéházra kitűzték a fekete zászlót, sőt arra is akadt példa, hogy a családtalan öregúrnak törzsasztala márványlapjából készíttettek sírkövet a kávéház költségén, vagy magát a kávést temették üzlete egyik márványasztalának oltalmába.




Milyen kávékat is iszunk, ittunk?


Bécsi kávé:


Az eredeti osztrák kávék alapja a közepesre pörkölt kávéból (bécsi pörkölés), hagyományos (nem gőzzel működő) kávéfőzőben főtt kávé. A kézi pörkölés idő- és emberigényes ceremóniája, a kávékészítés lassúbb, megfontoltabb módja, a kávék kikészítésének és felszolgálásának szertartásossága itt szétválaszthatatlan egységgé alkotta.






Német kávézás:


Az angol ötórai teázás szokásához hasonlóan alakult ki a német kultúrkörben a "Kaffeekuchen"-nek nevezett délutáni uzsonna mely az 1700-as években lassan intézménnyé vált. A városiasodás teremtette meg a lehetőségét és a polgári életmódból fakadó szabadidő a szükségletét egy újabb, délutáni (a hosszú téli estéket is tagoló) étkezés beiktatására a napi ritmusba. Az uzsonnaidőben, azaz a munkaidő után való társas összejöveteleknek manapság is fontos szerepe van a nyugati kultúrkörben, gondoljunk az "after work" partikra, találkozókra.




Olasz kávéiskola:


A mediterrán éghajlat kávéja alapvetően sűrű, erős és rövid. Délen az ember megpróbál aktív maradni - a tűző nap, a 40°C, a lassan mozgó városi levegő ellenére. Az itteni kávé ébreszt és ébren tart. De igaz ez a török kávéra is. Mitől különleges mégis az olasz kávéiskola? Attól, hogy az olaszok a professzionális kávégépek kialakításában, fejlesztésében és a kávéital-sztenderdek kialakításában meghatározó szerepet játszottak.




Amerika:


A 90-es évek elején, a kávé világpiaci árának csökkenésével egyidőben, az amerikai kávépiacot ősrobbanásszerű jelenség rázta meg. Ebben az időszakban jelent meg az Egyesült Államokban egy újfajta tömeges igény az erősen minőségorientált, szofisztikált vendéglátás iránt





 DXN az egész világon!


















2015. augusztus 25., kedd

Hogyan is kezdődött?

Barátnőddel ülsz a kávéházban és beszélgettek. Barátnőd kér egy kávét, Te csak forró vízet, amibe belekevered a táskádban mindig kéznél lévő ganodermás kávét.
Barátnőd biztos kiváncsi lesz, milyen kávét iszol, Te elmondod neki és beszélgettek tovább. Semmi mást ne tegyél, várd meg, míg ő hozza fel ismét a témát.

Ne feledd: türelem rózsát terem!

Más: Vendégeket fogadsz otthonodban.

Biztos megkínálod őket kávéval, de "csak" ganodermás kávéval.
Ha rákérdeznek elmondhatod milyen kávét isztok és miért. Ne akard rábeszélni őket, hogy ezentúl ők is ilyen kávét fogyasszanak, ha alaposan átgondolják biztos ők fognak jelentkezni nálad.


Munkahelyeden a munkatársaid elmennek kávézni, Te csak előveszed a ganodermás kávédat és azt iszod. Előbb-utóbb rá fognak kérdezni, hogy milyen kávét iszol és miért?



Munkaértekezleten vagy. Ilyen értekezletek alatt biztos, hogy van kávészünet, amikor Te ismét csak forró vizet kérsz és előveszed táskádból a ganodermás kávét és azt iszod. Biztos lehetsz benne, hogy megkérdezik: milyen kávét iszol és miért pont ezt.
Elmondod, de nem ajánlod fel nekik. Ők fognak jelentkezni nálad, ha ma nem, holnap.
Ugye, nem ördöngösség, csak türelem és kitartás kell hozzá! És ami a legfontosabb: Te csak ganodermás kávét fogyassz! Ha valaki szintén ezt a kávét szeretné fogyasztani, annak is tudnia kell, Hogy ha elkezdi, akkor más kávét ne igyon, mert akkor nem lesz hatása.


.A Braziliából származó kíváló minőségű arabica kávéhoz ganodermakivonatot kevernek (ezért kapható csak instant kiszerelésben) így egy olyan élvezeti cikk válik elérhetővé, amely a ganoderma gomba jótékony hatásának köszönhetően nem csak izében, hanem a szervezetre gyakorolt pozitív tulajdonságaiban is egyedi.


- vértisztító,
- méregtelenítő, lugosító,
- vérnyomás beállító,
- májkimélő,
- bélműködést szabályozó,
- immunrendszert stabilizálja.


Itt megtalálsz: http://www.bazsoka.dxn.hu

2015. február 15., vasárnap

Kávéház és az .....





KÁVÉHÁZ ÉS IRODALOM TALÁLKOZÁSA

Magyarországon az írók, költők a 18. században – csakúgy, mint Európában mindenütt – még főként szalonokban találkoztak egymással és olvasóikkal, mecénásaikkal. Az irodalom polgárosodása, demokratizálódása a 19. században kezdődik. A kiadók, a nyomdák a nagy városokban működnek, ezért az írók is elhagyják a vidéki kúriákat.

A szépirodalom képviselőinek körében egyre többen kénytelenek írásból megélni – ez természetesen kevesek számára biztosít magas vagy legalább közepes életszínvonalat. Mindehhez hozzájárul az is, hogy a rohamtempóban növekvő kereskedővárosban, Pesten a ház- és lakásépítés már a 19. század közepén sem tud lépést tartani a lakosság számának szaporodásával.

A szűkös, nehezen és drágán fűthető, világítható lakásokkal szemben mi lehetne vonzóbb, mint a tágas, meleg és fényűzően világított kávéház, ahol ráadásul ingyen lehet újságot olvasni, beszélgetni, politizálni, s a jó társaság mellett sokféle játék is kínálkozik? A reformkor és az 1848-as magyar polgári forradalom legnevesebb íróinak, költőinek a belvárosi Pilvax kávéház volt a törzshelye.



Az első olyan magyar irodalmi lap, amelyet főszerkesztője szerint is "kávéházban írtak és kávéházban olvastak", A Hét címet viselte. 1890-től 1924-ig jelent meg, az új szellemű polgári olvasóközönség – köztük a női olvasók – ízléséhez igazodva, ám ugyanakkor azt az ízlést hatékonyan alakítva, fejlesztve is. A Hét nagy figyelmet fordított a kortárs nyugat-európai, elsősorban francia irodalomra. Új műfajokat honosított meg, a politikai kérdéseket is elegáns társasági modorban tárgyalta. Kitűnő kritikákat közölt könyvekről, képzőművészeti kiállításokról, a zenei élet eseményeiről.

Az 1890-es évektől szerzői közé tartozott Bródy Sándor, Gárdonyi Géza, Molnár Ferenc, valamivel később pedig Ady Endre, Krúdy Gyula, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Lukács György, Móricz Zsigmond is. A lap jelentősége akkor hagyott alább, amikor 1906-ban megjelent minden idők legfontosabb magyar irodalmi folyóirata, a Nyugat. A Hét kávéházi törzsasztala évtizedekig az egyetem, egy nagy kiadóvállalat és az Egyetemi Könyvtár tőszomszédságában, a belvárosi Centrál kávéházban működött. Ez a kávéház néhány éve újra kinyitott, szeretettel őrzi hajdani híres vendégei emlékét.



Az 1908-ban alapított folyóirat forradalmasította a magyar irodalmat. Nevében is jelezte, honnan veszi a példát, ám szerkesztőinek sikerült ötvözni az európai irodalom hagyományait és legújabb irányzatait a magyar hagyományokkal és törekvésekkel.

A lap szerkesztői közül Ignotus és Osvát Ernő játszotta a legnagyobb szerepet, a munkatársak közül pedig olyan nagyságokat említhetünk, mint Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula, Tóth Árpád, Karinthy Frigyes vagy Füst Milán. A Nyugatot alapító fiatalok első törzshelye a Centrál volt, ám talán még jelentősebb szerkesztőségi asztaluk működött a világ – de legalábbis Budapest – legszebb kávéházában, a hamarosan eredeti szépségében újranyíló New Yorkban


Ma úgy látom ismét divatba jöttek a kávéházak, a régieket felújítják, újakat nyitnak. Így a DXN-nek is vannak már kávézói, Budapesten és a nagyobb városokban több is. Sőt kisebb településeken is nyitottak már több kávézó helyet.

De nagyon sokan vagyunk, akik otthon baráti társaságban kávézunk. Mi interneten rendeljük meg kávéinkat vagy személyesen elmegyünk a helyi centerekbe megvásárolni.



De aki szereti a kényelmet az meg is rendelheti otthonról a számítógépén.






http://www.bazsoka.dxn.hu/member_registration_private